Bennünk, európaiakban gyakran felmerülhet a kérdés, hogy mivel is töltik egy főleg muszlim afrikai ország lakosai a szabadidejüket? A következő bejegyzésben kairói tapasztalataim alapján igyekszem megválaszolni ezt.
Alapvető különbség Magyarországhoz képest a nők szerepe. Igazából ebbe részletesen nem szeretnék itt belemenni, de az biztos, hogy nőket az utcákon, szórakozó helyeken, olcsóbb vízipipázó helyeken nem nagyon lehet látni, ami vallási okokkal magyarázható elsősorban.
A férfiak szabadidőtöltés gyanánt (főleg a kevésbé magas iskolai végzettségű középkorúak és az idősebbek) rengeteg időt töltenek a helyi kávézókban vízipipázgatva. A muszlim vallás miatt alkoholt ezeken a helyeken sem szolgálnak fel, elsősorban teát vagy vizet iszogatnak a pöfékelés mellett. A társas élet mellett különböző játékokat is játszanak az asztaloknál: sakk, kártyajátékok, stb.
A kávézók főleg nagy európai labdarúgó-bajnokságok meccseinek közvetítésekor telítettek. Az egyiptomiak igazi focirajongók. Az utcákon gyakran találkozunk Messi, Ronaldinho, Ronaldo stb. feliratú mezeket viselőkkel. A futball iránti rajongásukról a következőkben önálló bejegyzést is tervezek írni (elérhető itt).
Egyedi jelenség még a szinte minden sarkon megtalálható „Playstation kávézók”. Mivel a legtöbben nem engedhetik meg maguknak, hogy saját Playstationt vegyenek, ezért a helyiek erre egy teljes üzleti modellt építettek. A kényelemesen berendezett helyekre betérve tévék és Playstationök hada sorakozik egymás mellett. Az óradíj kifizetése mellett akárki szabadon választhat az elérhető játékok közül. Azt említenem sem kell, hogy az emberek 95%-a FIFA-val vagy PES-el (mindkettő focis játék) játszik.
A nagyobb bevásárlóközpontokban bowlingozni, billiárdozni és dartsozni is tudunk. A magyarországihoz hasonló plázakultúra Egyiptomban is megtalálható. A szórakozás azonban nagymértékben különbözik az európaitól. Disco-k és szórakozóhelyek elvétve találhatók csak, valamint két nagy furcsaságot is megjegyeznék. Egyrészt a legtöbb helyre csak párok mehetnek be (így egy 3-4 fős fiútársaságnak esélye sincs bejutni), másrészt nem csak a szórakozóhelyek, hanem a drágább, magasabb színvonalú kávézók is „minimum kötelezően fizetendő” összeggel (minimum charge) működnek. Azaz lehet, hogy te csak egy pohár teára vágysz, de már csak azért mert beültél a kávézóba minimum pl. 2000 Ft-ot kell fizetned. Tehát érdemes még választani valamit az ét illetve itallapról (természetesen, ha pl. 2000 Ft felett fogyasztasz, azt pluszban ki kell fizetni).
Kedvelt szórakozási forma a horgászat is, valamint akik megengedhetik maguknak gyakran utaznak le a Vörös-tengerhez búvárkodni.
Ha bár nem igazi szórakozás, de mindenképpen megemlítendő szabadidős tevékenység a konditerembe járás. A városokban rengeteg konditerem működik. A kairói szállásom 10 perces sétányi körzetében, 4 konditermet is ismerek, de lehet, hogy még ennél is több van. A fiatalok szinte minden nap, vagy második nap eltöltenek itt 1-2 órát. Elsősorban ezeket is a férfiak veszik igénybe, azonban nőkkel is találkozhatunk.
Összességében személyes véleményem szerint az egyiptomi hétköznapok nagyban eltérnek a magyarországitól. Ez eleinte nagyon furcsa volt, de most már sikerült úgy alkalmazkodni hozzá, hogy hazatérve az otthoni lesz egy ideig idegen számomra. Mindenesetre, ha Egyiptomban járunk nem hagyhatjuk ki a helyi vízipipázó helyekre való ellátogatást, már csak a hangulata miatt sem.
Magyar

English
Español
Deutsch
Français
العربية
Dansk
Italiano
Nederlands
polski
Русский
简体中文