Utazás a Földközi-tenger partvidékére – Alexandria

A kairói nyüzsgő városi élet után igazi kikapcsolódási lehetőség (a nem kevésbé forgalmas, de teljesen más atmoszférájú) a Földközi-tenger partvidékén fekvő Alexandria meglátogatása. A következőkben 2 napos alexandriai utam tapasztalatait szeretném megosztani az olvasókkal.

Kairóból autóúton csaknem 3 óra alatt jutunk el Alexandriába. A város az erős európai (francia, olasz, spanyol) hatásnak köszönhetően nagyban különbözik a fővárostól. A helyiek egyes esetekben eltérő szavakat használnak ugyanarra, mint az ország egyéb pontjain. Az utcák rendezettebbek, a levegő frissebb, és kora tavasszal csendesebb is, mint Kairóban. Ez azonban nyáron, a főleg az egyiptomi pihenni vágyók érkezése miatt ez teljesen megváltozik. A tengerpart a nap 24 órájában telített a melegebb déli időjárás elől ide menekülő arab, illetve külföldi turistákkal.

Pompeius oszlopa

Megérkezésem után történelmi emlékek meglátogatásával kezdtük a napot. A világ 7 középkori csodája között is számon tartott Kom el Shoqafa Catacombs több évtizeden keresztül szolgált temetkezési helyként, azonban az idő folyamán feledésbe merült. A területet szemétlerakóként használták, amely teljesen ellepte a felszínt. Egy szemetet szállító szamár alatt azonban beszakadt a föld, és így „újra” feltárult a mészkőbe vésett temetkezési hely, amely azóta több százezer turistát vonz évente.

Következő állomásként Pompeiusz oszlopa felé vettük az irányt, amely a régi oszlopcsarnok egyetlen érintetlenül hagyott elemeként tornyosul a magasba. A földrengésben megsemmisült világ hét csodája között számon tartott Alexandriai Világítótorony helyén épült Qaitbay Citadell és az ókori amfiteátrum meglátogatása is alátámasztotta azt, hogy mennyi még fel nem tárt „kincset rejt a tenger és a föld”.

Alexandriai Amfiteátrum környéke

A napot egy helyi étteremben zártuk megkóstolva a méltán világhírű alexandriai konyha tengeri különlegességeit. Bátran kimerem jelenteni, hogy ez volt a legjobb tengeri étel, amit addig (ez nem nagy teljesítmény, hiszen előtte nem ettem se garnélát, se polipot), és azóta ettem (ez már annál inkább, hiszen több tengerparti várost látogattunk meg Alexandriai nyaralásunk óta). Az éjszakát jóllakottan a tengerre néző hotelszobánkban töltöttük. (Egyiptomi ételekről itt olvashat).

Másnap egyetlen programpont szerepelt naptárunkban Kairói hazautazásunk előtt, amely a világhírű Alexandriai könyvtár meglátogatása volt. A 2002-ben átadott, UNESCO támogatásból épült könyvtárat az Alexandriában járóknak mindenképpen látniuk kell. A 11 szintes, 70,000 m²-es alapterületű, a világ legnagyobb nyitott olvasóterével rendelkező épület állandó kiállításokkal várja az érdeklődőket. Az antik mégis modern építészeti stílus, az egyedi tetőkiképzés (aminek hála, nappal mindig besüt a nap, így csökkentve a világításra szánt költségeket) és a fő épület melletti tér páratlan látványt nyújt. Érdekességként megjegyezném, hogy 2 hónapos egyiptomi tartózkodásom során itt találkoztam először magyar turistával. Pontosabban csak azt hittem, hogy magyarokról van szó, végül azonban kiderült, hogy a proletár mondattal és a magyar térképpel díszített pólót viselő idős úr amerikai, aki magyar barátjától kapta a ruhadarabot ajándékba.

Alexandriai Könyvtár

A könyvtárban való több órás időtöltésünk után kisbusszal újra Kairó felé vettük az irányt. Alexandriai tapasztalataimnak hála bátran kijelenthetem, hogy az Egyiptomban tartózkodóknak, ha idejük engedi mindenképpen érdemes a Földközi-tenger partvidékére is ellátogatnia.