Az ősi Egyiptom királyai (fáraói)

 

Az ősi Egyiptomról

 

Az ősi Egyiptom királyai (fáraói) Jimmy Dunn

 

A fáraó elnevezés igazából a görög nyelvből eredeteztethető és az ótestamentumban használták először. Az egyiptomi Per-aa szóból származik, melynek jelentése nagy ház, a palota definíciója, amit a király megjelölésére i. e. 1450 körül használhattak először, de általánosan elterjedtté csak évszázadokkal később vált. Az ősi Egyiptomban a fáraók megjelölésére leghosszabb ideig használt kifejezés a „nesu” volt, de természetesen jó pár más elnevezés is alkalmazható volt, a király neveitől és titulusaitól függően.

 

Az egyiptomi legendák szerint az ország első királyaiból váltak később Egyiptom első istenei. Sajnos nincs tudomásunk arról, az istenek között volt-e olyan, aki valóban létezett emberi formában is, és ha igen, Egyiptom mely területei felett uralkodott. Csak az elődinasztikus kor vége felé, az Egyiptom egyesítése előtti időkből ismerünk pár uralkodót és királyt, akik az akkori Észak- vagy Dél-Egyiptomot uralták. A legtöbb kutatás azt bizonyítja, Egyiptom első, valódi királya, aki az egész, egyesített országot irányította, Menész volt, aki i. e. 3100 körül került trónra. Sajnos igen kevés régészeti bizonyítékunk van, amely a nevét tartalmazza, alátámasztva ezt az állítást. Több történelemtudós azt állítja, talán létezett egy Narmer, illetve egy Aha néven emlegetett uralkodó Menész előtt, két ismeretlen személy, akiknek a neve gyakran előfordul a kor ránk maradt feljegyzéseiben.

 

 

Tuthmosis III was probably   Egypt's best warlord and one of the most powerful rulers of Egypt

 

 

Akárhogy is, Menész mindenképpen Egyiptom legendás első uralkodóinak egyike volt. Az egyesített Egyiptom első királyai után az egyiptomi monarchia volt hatalmon három évezreden keresztül. Utolsó képviselőjük Kleopátra volt, bár néhány római megszálló fáraónak neveztette magát a későbbiekben. 170, vagy még több egyedi fáraóról tudunk ebben az időszakban. Annak ellenére, hogy a világ folyton változott és forrongott körülöttük, az ősi Egyiptom majdnem minden alapja: szokásai és tradíciói évezredeken keresztül ugyanazok maradtak.

 

A királyok nem csak férfiak lehettek, de a modern monarchiákkal ellentétben az ősi Egyiptom uralkodóit, akár nők, akár férfiak voltak, királynak nevezték. Valójában Egyiptomnak több nevezetes, erős kezű női uralkodója is volt, mint például Hatsepszut, vagy mások.

 

Az ősi (fáraók korabeli) Egyiptomban a társadalom, és egyben a vallás csúcsán is a fáraó állt. Közvetlenül alatta a tanult bürokrácia képviselői álltak, írástudók, papok és egyéb szolgák vagy hivatalnokok, alattuk pedig a közrendű emberek hatalmas tömege, akik a legtöbb esetben nagy szegénységben élő, földművelő parasztok voltak. A korai idők kivételével, amikor a legnagyobb tisztség a kancelláré volt, az egyiptomi történelem legnagyobb részében a közvetlenül a fáraó alatt álló embert, vagy embereket Vizier(ek)-nek nevezték. A tisztség szinte teljesen azonos volt a modern idők miniszterelnökével.

 

 

Mentuhotep II (or   sometimes referred to as I) was the first ruler of Egypt's Middle   Kingdom

A legtöbb, ha nem az összes írásbeli emlékben, vagy ábrázolásban a királyt Hórusz isten inkarnációjának tekintették, a sólyomistenének, aki Ozirisz halála után született fia volt. Ozirisz pap-királyként uralkodott Egyiptomon és saját testvére, Szeth ölte meg. Hórusz megküzdött nagybátyjával a trónra kerülésért, és a fáraók beiktatásának is épp olyan fontos része volt az előd illő eltemetése, ahogy Hórusz a végső rítusokban és szentségekben részesítette Oziriszt. Valójában előfordultak olyan esetek is, mikor ez a végső tisztességadás volt a törvényes alapja egy nem királyi vérből származó trónkövetelő sikerének. Azonban ennél gyakrabban fordult elő az, hogy a király legidősebb fia követte őt a trónon. Néhány herceg olyan mohón áhította a hatalmat, hogy törvényes örökségét még az apja halála előtt kihirdette és nyilvánossá tette. Továbbá előfordult számos olyan eset is, amikor az ifjú trónörökösöket társuralkodóvá koronázták még apjuk halála előtt. Ez gyakran keltett zavart a történelemtudósok körében, mert volt olyan fáraó, aki uralkodásának éveit apja halálától kezdve számolta, míg mások már koronázásuk pillanatától nyilvántartották királyságuk időszakát. Az ősi egyiptomiaknak nem volt olyan egységes időszámításuk, mint nekünk (időszámításunk előtt és szerint), hanem az éppen hatalmon lévő király fennálló uralkodásának idejét számolták trónra kerülésétől kezdve, ami elképzelhetjük, mekkora zűrzavart és kavarodást okozhat a modern idők történelemtudósai és régészei számára.


 

Seti I was the father of   Ramesses the Great, and also one of Egypt's most powerful rulers

 

 

 

Az uralkodó, vagy uralkodónő volt a kulcsfigurája az egész, hatalmas adminisztrációs szervezetnek, amin az állam alapjai nyugodtak. Ezek az istenkirályok hatalmas anyagi források fölött rendelkezhettek. Kezükben fonódott össze az egész ókori állam, a polgári nyilvántartás feje, a hadsereg fő hadurai voltak, és minden isten főpapjai a teljes birodalom területén. Minden áldozatot és felajánlást nekik tettek, és a teljes papság az ő nevükben és hasznukra cselekedett. Valójában földöntúli lényekként tekintettek rájuk, az isten földi leszármazottjaként vagy megtestesüléseként tisztelték őket. Az uralkodók misztikus születésének az a mítosz volt az alapja, mely szerint egy isten a fáraó apjaként született újjá vagy manifesztálódott, aki aztán teherbe ejtette feleségét, a király anyját, hogy az világra hozza a fenséges uralkodót.

 

Természetesen a királyt számos komoly felelősség is terhelte. Az istenekkel kötött alkuk alapján ők voltak megbízva azzal a feladattal, hogy az isteni rendelkezéseket betartsák, amelynek a neve Ma'at volt. Az országot meg kellett védeniük a káosztól, a népet az ellenségektől, gyakran ellenük szövetkező ellenséges szomszédok gyűrűjében. Szintén ő volt felelős azért, hogy elegendő áldozat és felajánlás jusson az isteneknek, ami boldoggá és elégedetté teszi őket, majd pedig a Nílus áradását bőkezűen biztosítva termékeny, gazdag aratással ajándékozzák meg az egyiptomiakat, elkerülve az éhezést. Ha hibát vétett küldetésében, nem csak az ő, hanem az egész ország ereje és biztonsága megkérdőjeleződött. Drasztikus esetekben, mint például az Óbirodalom végén, ez akár az egész egyiptomi államot összeomlással fenyegethette.

 

 

Akhenaten, who began his   kingship as Amenhotep IV, is one of the most curious rulers of ancient   Egypt

 

 

Még manapság is rengeteg kérdés maradt megválaszolatlanul az ősi Egyiptom királyaival kapcsolatban. Általában úgy gondoljuk, meglehetősen jól be tudjuk határolni uralkodásuknak idejét, végül azonban előáll egy tudós, aki nem ért egyet az éppen elfogadott teóriával, és máshogy azonosítja az ő időszámításukat a mi naptárunkkal. A legfőbb írásos bizonyíték, mely a királyok sorrendjéről és tetteiről a kezünkben van, azoknak a királylistáknak az összessége, melyeket az Újbirodalom idején állítottak össze. Emellett Manetho, egy egyiptomi pap írta össze kutatásainak anyagát, de az évek során mind Manetho anyagát, mind a királylistákat módosították, vagy akár át is írták. És mindemellett még mindig vannak olyan részei az Egyiptomi történelemnek, főleg azok, melyeket átmeneti időszakoknak ismerünk, amelyekből nagyon kevés írásos vagy egyéb információ maradt ránk, és nem lehet egyértelműen azonosítani, ki uralkodott Egyiptom, vagy egyes részei felett.

 

Horemheb was a general   who became king of Egypt

 

 

Manetho harminc dinasztiára osztotta az egyiptomi történelmet, de ilyan éles határvonalakat húzni körülményes és bonyolult: a modern tudomány csak fenntartásokkal, vagy egyáltalán nem fogadja el a Manetho-féle történelemszemléletet. Legtöbbször a dinasztia egymást követő és egymással rokonságban álló uralkodókat jelöl, de néha a dinasztiák elbuktak, hogy egy újabb birodalom alapjául szolgáljanak, mely magába olvasztotta őket. Az esetek nagy részében a modern egyiptológusok sem teljesen biztosak benne, hol végződik az egyik család története, és hol kezdődik az újé.

 

 

Még ma is átható az az erő és hatalom, amit az ősi Egyiptom fáraói képviseltek birodalmukban, és nehéz elképzelni, mekkora jövedelem és gazdagság fölött rendelkezhettek. Gondoljunk csak a Nagy Piramisok korára, az arany csillogására a múmiák maszkján, vagy a sziklatemplomok hatalmas kövinek súlyára, hogy átérezzük kicsit az ősi Egyiptom uralkodóinak óriási erejét. Még egy modern, mai állam is megirigyelné azt a pénzügyi hatalmat, amit a fáraók birtokoltak, akik mindent meg is tettek azért, hogy forrásaikat a legügyesebben használva, lábnyomaikat meghagyják az utánuk következő korok embereinek emlékeztetőül.

 

Kapcsolódó anyagok:

 

Ramesses II, one   of Egypt's most famous Pharaohs, about to smite his enemies

 

Főbb témák, melyek a királyokhoz kapcsolódnak

 


 

Témák, melyek egyes királyokhoz kapcsolódnak:

 

A korai királyok, más néven első dinasztia:

 

 

 



Fáraók: Horus

 

Forrásanyagok:

 

Cím

Szerző

Dátum

Kiadó

Referenciaszám

A fáraók krónikái (Az uralkodók és dinasztiák feljegyzései az ősi Egyiptomból)

Clayton, Peter A.

1994

Thames and Hudson Ltd

ISBN 0-500-05074-0

Az ősi Egyiptom

Grimal, Nicolas

1988

Blackwell

None Stated

A Nílus monarchiái

Dodson, Aidan

1995

Rubicon Press

ISBN 0-948695-20-x

Az ősi Egyiptom történelme Oxford History

Shaw, Ian

2000

Oxford University Press

ISBN 0-19-815034-2

 
Az ősi Egyiptomhoz kapcsolódó oldalak
Katonaság és kormányzat