Egyiptomi madarászat

 

 

 

FÅ‘bb madarászó területek Egyiptomban

 

 

A történelmi emlékek meglátogatása régi szokás Egyiptomban. Már az ókortól kezdve utaztak turisták az országba, hogy megtekintsék az ország emlékeit. De emellett van egy teljesen más célú utazásforma, melynek éppolyan hosszú múltja van, mint az elÅ‘bbinek: ez pedig a madármegfigyelés. Az utóbbi 150 évben rengeteg profi vagy amatÅ‘r ornitológus és madarász érkezett azért Egyiptomba, hogy madarakat figyelhessen meg, és Egyiptom rohamosan fejlÅ‘dÅ‘ és terjeszkedÅ‘ nemzeti park rendszerével ez az elfoglaltság egyre népszerűbbé fog válni. Manapság még csak kevés, de a szakértÅ‘k között jól ismert utazási iroda kínál speciális ornitológiai utazásokat, mint a Travel Egypt.

 

 

A madarak fontos szerepet játszottak Egyiptom történelmében, már a legÅ‘sibb idÅ‘kben is, amikor a legfÅ‘bb isteneket, például Hóruszt, gyakran ábrázolták különbözÅ‘ fajtájú Å‘shonos madarak testében manifesztálódva. Már a korai teremtési mítoszok és mondák is említenek madárfajtákat, melyeket n nehéz pontosan azonosítani, mert a történetekkel együtt a leírásuk is folyamatosan átalakult. Ilyen a Benu, amit elÅ‘ször a sárga billegetÅ‘ként (Motacilla flava) regisztráltak, de a szövegek más változataiban inkább a szürke gémet vélhetjük felfedezni. Egy Å‘si lúdfajta Gengen-Wer (Nagy Gágogó) néven szerepel. Ennek a madárnak az alakját számos isten választotta földi megjelenése jelképeként. Hórusz szinte mindig sólyomként lépett az emberek elé, de más istenek, mint például Toth, gyakran mutatkoztak íbiszek testében. Re, Egyiptom legjelentÅ‘sebb Å‘si isteneinek egyike gyakran sólyomfejjel jelent meg, ahogy Nemty, Montu, Sokar és Sopdu is. Nehbet istennÅ‘ pedig gyakran keselyű alakját öltötte magára az ábrázolásokon. Az istenek madarait szent csapatokban Å‘rizték és etették, egyes példányokat pedig még nagyobb megbecsülésben, templomi állatként tartottak. Az Å‘si egyiptomi emberek lelkét(ba) is gyakran festették, vagy írták le madárként. Mivel a papok között rendkívül alapos természettudósok is dolgoztak, a templomok és sírkamrák falán több, mint 76 fajta madarat sikerült kétséget kizáróan azonosítani. Több freskó madárvadászatot ábrázol, melyek gyakorta szimbolikusak voltak. Falifestmények sokasága mutatja be azt a jelenetet, ahogy a fáraó hálót vet ki vadmadarakra. Ez azt jelképezi, hogy az uralkodó megszelídíti az ellenséges szellemeket, hogy megvédje népét tÅ‘lük.

 

Az emberek által lakott területek Egyiptomban a madárpopulációk számára is biztosítják a költéshez szükséges feltételeket, legfÅ‘képpen persze a termékeny Nílus-delta, de a délebbi vidékek is. Körülbelül 150 fajta helyben költÅ‘ madár él az országban. Ezek általában énekes- vagy vízimadarak, melyek legfÅ‘ként a Nílus völgyében, a deltában, vagy a nyugati oázisokban élnek.

 

 

 

Talán ennél is fontosabb, hogy Egyiptom egy vándorlási folyosó, ami 2180 idÅ‘szakosan elÅ‘forduló madárfajtát jelent. Egyiptom különleges földrajzi helyzete egyfajta hídpozíciót biztosít a kontinensek, Ázsia, Afrika és Európa között. Ennek következtében madarak milliói repülnek át az országon minden évben Å‘sszel, vándorlási útvonalaikat követve a Skandináv-államokból, Kelet-Európából, a Balkánról, Szibériából, és közép-Ázsiából, Kelet-és Nyugat-Afrika felé, hogy aztán tavasszal visszatérjenek hazájukba.

 

 

A vándorlás a téli hónapokban, február közepétÅ‘l kezdÅ‘dik, a gólyák és ragadozómadarak elsÅ‘ hullámaival. A nyári vándorlás pedig augusztus elsÅ‘ felében indul, amikor a vízimadarak Zaranikba gyűlnek a Sínai-félszigeten, és a fehér gólyák vándorlásával folytatódik, akik Szuez déli öblébe tartanak.

 

Számos népszerű, turisták által is könnyen megközelíthetÅ‘ hely van Egyiptomban, ahonnan jól meg lehet figyelni a költözÅ‘madarak csoportjait. Vannak más, egzotikusabb helyek is, mint például a Burullus tó, ahova külön hatósági engedélyekkel lehet csak eljutni.

A Burullus tó a Nílus deltájában található, és mocsaras környezete ideális téli pihenÅ‘helyet biztosít a fütyülÅ‘ récék, tÅ‘késrécék, üstökös récék, sarkantyús récék, és fattyúszerkÅ‘k számára. Öröm az ürömben, hogy azok a területek, melyek csak fáradságosan megközelíthetÅ‘k, éppen ezért elzártak, az emberi létesítményektÅ‘l elszigeteltek, és rendkívül alkalmasak a zavartalan megfigyelésre.

 

A Manzala-tavon beszüntették a mezÅ‘gazdasági termelést, de továbbra is lehetÅ‘ség nyílik a bütykös ásóludak, tÅ‘kés récék, tarajos szárcsák telepeinek megfigyelésére a téli idÅ‘szakban. Számos tengeri madár, például gulipánok is fészkelnek a területen.

 

 

A szürke gém a delta tavaiban és mocsaraiban fészkel

 

 

Egy uhu fotója a Nasszer-tó környékérÅ‘l

 

 

A Sínai-félsziget északi részén fekvÅ‘ Bardawil-tó az egyik leghíresebb egyiptomi madármegfigyelÅ‘ hely. Al-Aris mellett, egy különösen fontos költözési útvonalon fekszik, ahol fÅ‘ként vízimadarak fordulnak elÅ‘. Látogatása leginkább a zsúfolt Å‘szi vándorlási szezonban kínál felejthetetlen élményeket. Fehér kócsagok és böjti récék akár több ezres csoportjai gyűlnek itt össze, de tengeri madarakat is láthatunk, fenyérfutókat, apró partfutókat, havasi partfutókat, vagy gulipánokat. Flamingókat is gyakran lehet látni mind a Bardawil, mind a Malaha-tavon.

 

A Natrun vádiból nyerték az Å‘si Egyiptom lakosai, a kora keresztény idÅ‘szakban pedig több híres monostor épült itt, amelyek máig lakottak. A vádi az Alexandriából Kairóba vezetÅ‘ út mentén fekszik, mocsarakkal és tavakkal borított területen, amely rengeteg vízimadárnak ad otthont. A tibeti lile számos költözÅ‘ és itt költÅ‘ madárral együtt figyelhetÅ‘ meg.

A tanyavilágban szintén számos madárfajta él, mint a szalakóták, és a vörhenyesfarkú tüskebujkálók.

 

 

Maga Kairó is több madarászati lehetÅ‘séget kínál. A legegyszerűbb a fÅ‘városban meglátogatni a gízai állatkertet, ahol ugyan rabon, de széles választékát csodálhatjuk meg Egyiptom Å‘shonos madarainak, és természetesen emlÅ‘seinek, hüllÅ‘inek is. A város épületei között rengeteg énekesmadarat lehet látni a költözési idÅ‘szakban, és Å‘shonos, itt költÅ‘ fajokat is, mint például a zománcfényű nektármadár, vagy a pásztorgém. A tetÅ‘ket a száhelugartyúk birtokolja a városban, és biztosan állíthatjuk, hogy nem a vandál turisták, hanem a madarak tépkedik meg a fák leveleit a parkokban. A Gebel Asfar csoport a nemzetközi reptér területérÅ‘l próbálja a gázlómadarakat, és a guvatszalonkák, sivatagi lappantyúk és fehértorkú halkapók példányait áttelepíteni.

 

A szuezi csatorna végén terül el Szuez városa, mely történelmi nevezetességi és látnivalói mellett madármegfigyelési lehetÅ‘ségeket is kínál. A város melletti területen nagy számban találhatóak meg a költözÅ‘madarak zsákmányállatai, ezért kiemelkedÅ‘ fontosságú. Az árapály medencék szinte mindig nyüzsögnek a költözÅ‘ tengeri madaraktól. Különösen a változatos fajtájú csérek és sirályok gyakoriak. Néha a pápaszemes sirály, vagy a bengáliai csér példányait is fel lehet fedezni. SzueztÅ‘l délre található Ain Sukhna,

 

 

egy fejlÅ‘dÅ‘ turistaközpont, ahol jó eséllyel figyelhetjük meg a Galal-fennsík felé tartó ragadozómadarakat. A tengerparti kertekben és földeken a verébfélék mellett tengeri madarakat figyelhetünk meg, olyan vörös-tengeri specialitásokkal, mint a pápaszemes sirály, és az üstökös csérek.

A Fajjúm-oázis az Å‘si idÅ‘kben a madárvadászatokról volt híres, de ez manapság már igen ritka idÅ‘töltés errefelé. Ez a nagy oázis kitűnÅ‘ hely a madármegfigyelésre, a Qarun tó ugyanis fontos téli pihenÅ‘helye a récéknek, kacsáknak, gázlómadaraknak, ás tengeri madaraknak.

.

Ras Muhammed és Sharm el-Sheikh, melyek a Sínai-félsziget déli csúcsán helyezkednek el Egyiptom legidÅ‘sebb és legismertebb védett területei, bár inkább a korallzátonyokról híresek. Mindenesetre a terület a halászsasok és hamvas sólymok fészkelÅ‘helye, és fehér gólyák érkeznek ide minden Å‘sszel ezres nagyságrendű csoportokban. Kócsagokat és partfutókat is megfigyelhetünk, a közeli Tiran szigeten pedig a gulipánoknak és sirályoknak vannak telepeik.

 

 

A partvonal mentén több olyan sziget is van a Vörös-tengerben, amely Å‘shonos tengeri madarak kolóniáinak ad otthont, mint például a pápaszemes sirály, vagy a fehérarcú csér-telepeknek. Rengeteg madarat lehet a szárazföldrÅ‘l is megfigyelni.

Luxor (az Å‘si Théba) fÅ‘leg templomai és sírkamrái miatt számít turistalátványosságnak, de arra is kitűnÅ‘ terület, hogy a Nílus-völgyében elÅ‘forduló tipikus madárfajtákat figyeljünk meg és azonosítsunk. Meg tudjuk csodálni a száhelugartyúk, zománcfényű nektármadár, amerikai szultántyúk, és talán még a ritka festett sárszalonka példányait is.

Aswan a másik fÅ‘ turistalátványosság, mely szintén különleges madarászélményeket kínál. Egy kis folyami vitorlást, vagy felukkát bérelhetünk a folyón, így közelebb kerülhetünk a madarak természetes élÅ‘helyeihez, és kihasználhatjuk a lehetÅ‘séget a zöld gém,

 

 

vagy más vízimadarak, például az egyiptomi lúd megfigyelésére. A barna kánya a Nílus nyugati partja mentén fészkel, példányaival együtt gyakran a füles, vagy kondorkeselyűket is megfigyelhetjük. (Olvassa el kapcsolódó anyagunkat az aswani „madáremberrÅ‘l”!)

 

Abu Szimbel Ramszesz, a Nagy és felesége, Nefertári sziklatemplomairól híres. A Nasszer-tó partja mentén számos afrikai madárfajta megtalálható, úgy mint a vörhenyes gödény, sárgacsÅ‘rű gólya, afrikai ollóscsÅ‘rű madár, rózsásfejű gyümölcsgalamb, és az özvegy billegetÅ‘k.

 

Gebel Elba az ország legdélkeletibb csücskében helyezkedik el, és olyan különleges, egyedi környezetet kínál, amely az egész ország jellegzetességeitÅ‘l különbözik. Itt belekóstolhatunk kissé a szubszaharai klímába, és olyan afrikai madarakat figyelhetünk meg, mint a strucc, a kaffersas, a rózsásfejű galamb, és a vérzÅ‘begyű bozótgébics. Ezt a területet roppant nehéz megközelíteni, de olyan érdekes és utánozhatatlan, hogy nemzeti parkká nyilvánították, és miután az egyiptomi kormány mindent megtesz a parkok népszerűségének növelése érdekében, talán könnyebben elérhetÅ‘vé válik.

 

A cikk végén meg kell még említenünk és köszönettel illetni néhány elhivatott kutatót, akik együttműködtek az egyiptomi madarászat elÅ‘mozdításában. A cikk legtöbb adata az Egyiptom gyakori madarai című könyvbÅ‘l származik, melyet Bertel Bruun és Sherif Baha el Din írtak. Tudjuk, hogy ez a könyve nehezen beszerezhetÅ‘, fÅ‘leg Egyiptomon kívül, ezért akiket érdekel a téma, azt ajánljuk, próbálják meg az amazon.com használtkönyv-kereskedÅ‘in keresztül beszerezni.

 

 

További oldalak:

• Mohamed Arabi: Aswan "madárembere"

Forrásanyagok:

Cím	SzerzÅ‘	Dátum	Kiadó	Kiadási szám
Egyiptom madarai	Brunn, Bertel, el Din, Sherif Baha	1994	American University in Cairo Press, The	ISBN 977-424-239-4
Az Å‘si Egyiptom istenei és istennÅ‘i	Wilkinson, Richard H.	2003	Thames & Hudson, LTD	ISBN 0-500-05120-8
Az Å‘si Egyiptom szótárja	Shaw, Ian; Nicholson, Paul	1995	Harry N. Abrams, Inc., Publishers	ISBN 0-8109-3225-3
Természetes szelekció (Egyiptom vadvilágának egy éve)	Hoath, Richard	1992	American University in Cairo Press, The	ISBN 977-424-281-5
A Királyok völgye	Weeks, Kent R.	2001	Friedman/Fairfax	ISBN 1-5866-3295-7