Az egyiptomi templomok
szerző Monroe Edgar
Az Å‘si egyiptomi templomokat bemutatni jóval nehezebb, mint bármilyen más, antik épület leírása. Ennek több oka is van. Már maga a „templom” kifejezés is félrevezetÅ‘, hiszen maga a szó különbözÅ‘, rendkívül változatos épületeket jelöl Egyiptomban, amely épületek olyan hosszú idÅ‘n keresztül változtak, fejlÅ‘dtek, vagy akár dÅ‘ltek romba, hogy sokaknak még azt is nehéz felfogni, milyen hatalmas idÅ‘szakot ölel át a történelmük.
A Ramesszeum Luxorban, a királyok völgyében (az Å‘si Thébában)
Hogy jobban megértsük, gondoljunk a római kolosszeumra. Majdnem kétezer éves, és a legtöbbünk számára roppant réginek tűnik. Nos, amikor a rómaiak elÅ‘ször léptek be Egyiptom területére, annyira az Å‘si templomok hatása alá kerültek, hogy szinte megfélemlítve érezték magukat. Számukra ezek az épületek már akkor épp olyan réginek tűntek, mint számunkra a római kolosszeum. Nehéz átéreznünk, milyen hatással voltak a templomok az ókori egyiptomiakra. Képzeljük csak el, milyen Å‘szinte áhítat és a régi tradíciók iránti félelem foghatja el azt a fiatal papot, aki napjainkban elÅ‘ször lép be a Szent Péter katedrálisba Rómában. De mit érezhetett vajon az a fiatal pap, aki Heliopolisz hatalmas udvarában sétált, ahol Egyiptom legtöbb temploma látható? Számára ezek az épületek sokkal Å‘sibbek lehettek, mint a Szent Péter katedrális példánk fiatal papjának.
A Webster Új Szótárjának meghatározása szerint a templom: „1. olyan épület, melyben istent, vagy isteneket imádnak és 2. nagy épület, speciális rendeltetéssel”. A második jelentésre példakánt a „művészetek templomát” hozza. De egyik definíció sem alkalmas arra, hogy Egyiptom Å‘si templomainak céljait, funkcióit pontosan leírja, fÅ‘leg, hogy mostanában minden vallásos épületet templomnak neveznek az országban, amik a különbözÅ‘ fajtájú és nagyságú temetkezési helyeket körülveszik.
Ha nem szeretnénk akadékoskodni, ezeket az épületeket majdnem mindkét Webster-definíciónak megfeleltethetjük. Tényleg, nehéz elképzelni egy olyan régi épületet, beszéljünk palotákról, adóhivatalokról, vagy kormányzati épületekrÅ‘l, melyek ne férnének be a második kategóriába. Mindazonáltal modern olvasóinknak elÅ‘ször az elsÅ‘ definíció jut eszébe, amely szerint a templom funkciója isten imádása. Ez a meghatározás viszont túl szűk, ha azokat az épületeket vizsgáljuk, amiket a modern egyiptológusok „templom” helyett szívesebben neveznek „isten palotájának”. Ezek az épületek gyakran különbözÅ‘ célokat szolgáltak: néha erÅ‘dként használták Å‘ket, vagy adminisztrációs központokként, máskor pedig a királyi lelkigyakorlatok propagandájának hathatós és túlzó bizonyítékai voltak. Nehéz egyenként definiálni azokat az épületeket, amelyeket leegyszerűsítve „templomnak”, vagyis isten imádására szolgáló helynek, vagy „isten palotájának nevezünk”, pedig sokszor szükség lenne rá, olyannyira különbözÅ‘ okok miatt emelték Å‘ket.
Az Å‘si egyiptomi templomokat bÅ‘kezűen támogatták. A temetkezési templomok köré épült a halott király kultusza, s így a piramisok épületkomplexusai is. A templomoké volt a föld, a lábasjószág, az adományok, a hadisarc és zsákmányok, és Å‘k tartották el és irányították papok, dolgozók tömegét, sokszor egy teljes falura való embert.
Karnak temploma Luxorban
Karnak temploma a legnagyobb vallási célú épületegyüttes a földön, aminek fényében még érdekesebb, hogy nagy valószínűséggel nem ez volt az Å‘si Egyiptom legnagyobb temploma. A memphiszi Ptah-templom nagy bizonyossággal nagyobb lehetett, de sajnos ennek az épületnek egy része teljesen elpusztult. Régebben is építették a Ptah-templomot, mint a karnakit, mivel Memphisz gyakorta volt a királyok fÅ‘városa, és adminisztrációs központ. Más templomokról is tudunk a Nílus deltájában, amik voltak akkorák, mint a karnaki, ha nem még nagyobbak.
Karnak mellett leginkább Dendera vagy Kom Ombo templomai azok, amik megfelelnek az „isten palotája” leírásnak. Ez azonban tágabb fogalom, mint amire a modern kor embere asszociál. Az istent nem csak imádták ezekben az épületekben, hanem szimbolikusan az otthona is volt. A templom berendezése és a személyzet arra szolgált, hogy kiszolgálja az istennÅ‘ vagy isten fizikai igényeit, persze csak szimbolikusan. Ez jelentette az egyiptomiak számára az isten imádatát. Valószínűleg elenyészÅ‘ volt a „prédikáció” aránya, vagy az isteni üzenetek közvetítése a népnek, bár a templom szóról erre gondolunk elÅ‘ször. De a papok cselekedetei inkább a templom belsÅ‘ zárt világában, az isten iránti gondoskodás céljával történtek.
Gyakorta éles határvonalat húzunk temetkezési és nem-temetkezési templomok közé, pedig valójában nagyon hasonlóak. A királyok egyúttal istenek is voltak, haláluk után pedig ugyanúgy palotára, és szeretetteljes, aprólékos gondoskodásra volt szükségük, mint a többi istennek. Mind a temetkezési, mind a nem-temetkezési templomok célja az volt, hogy életben tartsa az utókor számára a király, vagy isten nevét és tetteit.
Dendera temploma
Az igazi különbség inkább ott mutatkozik, hogy az általunk „isten palotájaként” definiált épületeket milyen okból építették, vagy mire használták. Nefertári templomát Abu Szimbelben eredetileg Hathor istennÅ‘nek ajánlották. De ez az „isten palotája” sokkal inkább politikai, mint vallási céllal épült. Abu Szimbel nagy műemlékei, a királynÅ‘ temploma, és a férje, II. Ramszesz által emeltetett monumentális épület Egyiptom nagyságát szimbolizálták, és ezzel üzenetet hordoztak az ország déli szomszédainak. Más épületeket még nehezebben illethetnénk az „isten palotája” kifejezéssel. Egészen speciális templomok sora, mint például a Szed-fesztivál templomai, melyek a király jubileumára való ünneplés helyszíneinek készültek, vagy a ka-templomok, melyek nem a halott király testének, hanem lelkének szolgáltak otthonul.
Mégis, a kényelem kedvéért azokra a vallási épületekre, amelyek nem sírkamrák, templomként hivatkozunk, a fentiek figyelembevételével.
A dinasztikus korok templomai egész Egyiptomban megtalálhatóak, de a déli épületek élték túl leginkább az idÅ‘ múlását. Ezek istenek imádásra, vagy más célból épültek. Sok templomot fÅ‘istennek ajánlottak, egyes kisebb templomok pedig kisebb isteneknek szolgáltak lakhelyül, akár többnek is egyszerre. Voltak temetkezési templomok az istenekké vált halott királyoknak, akiket a kultusza imádott, és emlékezetben tartotta nevüket. Voltak völgytemplomok, melyek gyakran csak egy sziklakapuból álltak, amely a király temetkezési helyére vezetÅ‘ utat övezte. Rengeteg fajta speciális templom is épült, mint a már említett Szed-fesztivál templomai, ka templomok, a naptemplomok, koronázási templomok és egyéb épületek.
Sok templom vált épületek bonyolult rendszerévé, ahogy az újabb és újabb fáraók generációkon, akár évezredeken keresztül bÅ‘vítették. Sok templom épen maradt, mint Luxor és Karnak, másokat pedig hosszú ideje leromboltak, mint Ptah templomát Memphiszben. Sok északi templom riválisa lehetett azoknak a déli templomoknak, melyeket manapság a legtöbben látogatnak.
Számos templomnak rendezett struktúrája volt, mely végül tradícióvá vált a korszakban, mint egy variálható, de adott építkezési terv. Például az ötödik dinasztia temetkezési templomai mindig egy külsÅ‘ részbÅ‘l és egy belsÅ‘ szentélybÅ‘l álltak. A külsÅ‘ részen egy folyosó vezetett keresztül, melyet egy nyitott, oszlopos udvar követett. Az oszlopokat és pilléreket a király nevével, címeivel vésték tele. Az északi oszlopok az északi születésű istenekrÅ‘l mutattak be jeleneteket, a déli oszlopok pedig a déliekrÅ‘l. Lehettek még kisebb, kevésbé fontos kamrák vagy helyiségek a külsÅ‘ részben, például egy elÅ‘csarnok, vagy az Å‘rök szobája. A külsÅ‘ rész és a belsÅ‘ szentély között egy folyosó vezetett, és a hosszú nyugati fal közepén nyílt a belsÅ‘ szentély. A szentély elülsÅ‘ részében egy kápolna állt, melyben öt, szobrokkal teli fülke díszítette a falat. Emögött helyezkedett el az áldozati szoba, egy hangsúlyos álajtóval a nyugati falán, ami szembenézett a piramissal, és ez elÅ‘tt helyezték el az áldozati oltárt. Gyakran a belsÅ‘ részben is voltak további helyiségek, elÅ‘szobák, vagy várótermek. Mind a belsÅ‘, mind a külsÅ‘ részt kiegészítették néha raktárakkal, vagy építettek még egy szárnyat a fÅ‘épület egyik, vagy akár mindkét oldalán.
A nem-temetkezési templomok is udvarokból, kápolnákból, várócsarnokokból, elÅ‘szobákból és folyosókból álltak, akárcsak a temetkezési templomok. Stílusukban és elrendezkedésükben is rendkívül változatosak voltak, bár az egyes isteneknek emelt templomokat gyakran, de nem feltétlenül hasonlóra építették. A temetkezési és nem-temetkezési templomok közti legfÅ‘bb különbség, hogy a nem-temetkezési templomokhoz gyakran hozzáépítettek, átépítették, vagy kiegészítették, más uralkodók. A legszebb, legfenségesebb temetkezési helyeket, mint például a Dzsószer fáraóét Szakkarában, szintén eltulajdoníthatta, és átépíthette egy késÅ‘bbi király. De a temetkezési templomok mindenféleképpen egyszerűbb szerkezetű épületek.
A késÅ‘bbi templomok olyanok voltak, mint az erÅ‘dök, masszív bejárati oszlopokkal, kerítésfalakkal, hatalmas udvarokkal, oszlopos vagy pilléres csarnokokkal és belsÅ‘ szentélyekkel.
Cikkek a templomokról és kápolnákról
Speciális templomok és kápolnák
Egyes piramisok temetkezési templomaihoz kattintson a kérdéses piramisra!
-
Abuszír, Tell Atrib (Arhribis), Ausim (Letopolis), Behbejt el-Hagar, és Tell el- Dab'a
-
Ezbet Rushdi, Tell Farún, Kom el-Hisn, Kom Abu Billo és Tell el-Maskúta
-
Tell el-Muqdam (Leontopolis), Tell el-Qirqafa és Tell el-Rub'a (Tell El Robee, görög templomok)
-
Tell el-Retaba, Saft el-Hinna, Samannud (Sebennytos) és Tell el- Jahudíja
-
Templomok: I. Amenhotep, II. Amenhotep, Sipta, IV Ramszesz, a Ramesszid templom, a fehér királynÅ‘ kápolnája és Nebwenenef saját temploma
-
Templomok: IV. Ramszesz (temetkezési), Hapu fia Amenóphisz, II Tutmószisz, és Nag Kom Lolah északi és déli templomai
-
Más templomok a Királyok völgyében, Thébában, harmadik rész: Dejr el-medina temploma
-
Templomok: I. Amenhotep, I. Széti Hathor kápolnája, Hathor ptolemaioszi temploma, és Ámon kis temploma
-
III. Tutmószisz temetkezési temploma, templomok: Tuja és Nefertári, IV. Tutmószisz, Vadjmósze, Szipta és Tauszert
Szakirodalom:
|
Cím |
Szerző |
Dátum |
Kiadó |
Kiadási szám |
|
Az Å‘si Egyiptom atlasza |
Baines, John; Malek, Jaromir |
1980 |
Les Livres De France |
Nincs |
|
Az Å‘si Egyiptom templomai |
Wilkinson, Richard H. |
2000 |
Thames and Hudson, Ltd |
ISBN 0-500-05100-3 |
|
Az egyiptomi építészet történelme, (Az új királyság, a tizennyolcadik dinasztiától a huszadik dinasztia végéig)1580-1085 B.C. |
Badawy, Alexander |
1968 |
University of California Press |
LCCC A5-4746 |
|
Az egyiptomi templomok mitikus eredete |
Reymond, E. A. E. |
1969 |
Manchester University Press |
G.B. SBN 7190-0311-3 |
|
Oxford Egyiptom Å‘si történelme |
Shaw, Ian |
2000 |
Oxford University Press |
ISBN 0-19-815034-2 |
Újdonságok az Å‘si Egyiptomról
Az Å‘si Egyiptom oldalai
Az Å‘si Egyiptomhoz kapcsolódó oldalak
Egyiptom felfedezése
Királyok és népük
Katonaság és kormányzat
Åsi vallás